Bimbódzó kapcsolat, "jaj de hiányzik, ha nincs velem" érzés, bódogság, rózsaszín, édes, nyugodt, izgatott, bújós, sokat csókolózós, sokat szexelős...
Így kezdődik általában két emberke egymásra találása, aztán egymás felderítése.
Így kezdődött az enyém is...
Aztán idővel kikivánkozna belőlük (jobb esetben!) az az "SZ" betűs szó, amivel nem szokás viccelődni. Nem szokás / szabad elhamarkodni. Persze 2008-ban már mindkét fél baromi rutinosan taktikázik, vár a másikra, nehogy má' én mondjam neki előbb alapon gondolkodik. Pedig ott van a szó mindkettőjük nyelve hegyén egy nyálasan romantikus, lánchidas esti séta közben.
Ott volt az enyémen is, ott volt az Övén is...
Ilyenkor a kreatívabbak - de jó, hogy édes anyanyelvünk ilyen gazdag - szinonimákat hoznak az "SZ" betűs szóra, és tudatják a másikkal burkolt formában, hogy szeretik, csak a szó mégsincs hangosan kimondva, vagy épp halkan fülbesuttogva.
Ezért Gé a "Kezdek belédhabarodni" verziót választotta kifejezőeszközül a clarkádámon, én pedig a "Bírlak"-ot. Persze előbbi sokkal kedvesebb, utóbbi meg inkább vicces, de Gé pontosan tudta, hogy az én bírlakom milyen szót takar ott és akkor valójában.
Az a bajom, hogy egy bögrébe is szerelmes leszek 10 perc alatt és hajlamos vagyok nagyon hamar mindent a trendi rózsaszín szemüvegemen keresztül látni... nem jó dolog ez.
Nagyot koppan néhanapján az ember. Persze irigyelnek is páran, hogy érzés bennem biztos, hogy nem marad kifejezés nélkül.
Ha szomorú vagyok - sírok
Ha boldog vagyok - telivigyorral nevetek, hahotázok, mosolygok
Ha szeretek - szeretek és ölelek és csókolok és kimondom
... de bent nem tartom.
"SZ" betűs szóig még eltelik egy kis idő, amit közösen töltünk el, de már nagyon ott toporog a nyelvem hegyén...
Addig "Gé"-nek innen üzenem, hogy nagyon bírom Őtet! :)
